Ha jelentkezni szeretnél a ligába nincs más dolgod mint egy e-mailt küldeni a következő képpen,
Név:
Msn-cim:
Nic:
(a liga e-mail címe eggyel feljebb megtalálható, Ha jelenleg épp nincs felvétel akkor sincs minden veszve, ha üresedés van akkor az kap lehetőséget aki hamarabb jelentkezett! Az e-maileket hetente vasárnap délután megfogom nézni)
A Forma-1 magyar szurkolói évek óta tudják, hogy a szezon mindig a legizgalmasabb szakaszában érkezik a Hungaroringre. Ez alól 2008 sem lesz kivétel, már csak azért sem, mert a páratlanul szeszélyes idényben ezt szinte minden pályáról elmondhattuk.
Hol van már 2001, amikor Michael Schumacher bajnoki címét ünnepelte a Hungaroringen, vagy 2002, amikor már világelsőként érkezett ide? Az idei szezon szerencsére olyan szeszélyesen alakult, hogy még az ugyancsak kacifántos 2003-as vagy 2007-es idényeket is felülmúlja. Igazuk lett azoknak, akik az erőviszonyok felkavarodását várták a vezetési segédeszközök betiltásától, jóllehet, az idén nemcsak a pilóták hibáztak gyakrabban, mintha a csapatok is több baklövést követtek volna el.
Most tehát maximálisan igaz az unalomig ismert mondás, miszerint a száguldó cirkusz a legérdekesebb időszakban veri fel sátrát a Hungaroringen. A Német Nagydíj előtt ugyan szorosabb volt a tabella - három versenyző állt azonos pontszámmal az élén -, csakhogy azóta újabb fordulat következett be: Hockenheimben a Ferrari betlizett, így a látványos győzelmet arató Lewis Hamilton lélegzetvételnyi előnyhöz jutott.
A Ferrarinál alapos vizsgálatot rendeltek el a gyengélkedés okainak kiderítésére, és arra a megállapításra jutottak, hogy az F2008 semennyivel sem volt rosszabb Hockenheimben, mint korábban, csak éppen nem tudta jól kihasználni a gumikat. Magyarországon kiderül, valóban egyszeri kisiklásról volt-e szó, vagy a McLaren tényleg felülkerekedett a fejlesztési versenyben, és Hamilton megismétli a 2007-es Magyar Nagydíjon aratott sikerét.
Az ominózus vizsgálatra Jerezben került sor, ahol a csapatok négy napon át teszteltek a múlt hét folyamán. A Ferrari a tüzetes elemzés dacára nem tartozott a legszorgalmasabb csapatok közé: Kimi Räikkönen, Felipe Massa és Luca Badoer 1421 kilométert tettek meg, míg a Red Bull és a Toro Rosso 1700-nál is többet. Hamilton nem vett részt a gyakorláson, de Heikki Kovalainen megmentette a McLaren becsületét, és a zárónapon megfutotta a hét legjobb köridejét. Az eredményeket azonban torzította, hogy a csapatok - a Ferrarit kivéve - nemcsak a 23. Magyar Nagydíjra, hanem 2009-re is készültek.
A versenyzők szeretik a pályát
A hétvégén valójában már a 24. alkalommal rendeznek Grand Prix-t Magyarországon, az elsőt azonban az FIA nem veszi figyelembe a hivatalos számozásban. 1936-ban ugyanis még nem létezett világbajnokság, csupán Európa-bajnokság, de a Magyar Nagydíj annak eredményébe sem számított bele. Ennek ellenére 11 autó állt rajthoz a Népligetben kialakított 5 kilométeres pályán a június 21-i futamon, a győzelmet az Alfa Romeót vezető Tazio Nuvolari szerezte meg a Mercedesek és Auto Unionok előtt.
Ezután kereken fél évszázadot kellett várni a következő nagydíjra, amelyre már a Hungaroringen került sor 1986 augusztusában. Azóta 13 pilóta léphetett a mogyoródi dobogó tetejére, a legtöbbször - 4 alkalommal - Michael Schumacher, míg Ayrton Senna három diadalt könyvelhetett el. Érdekesség, hogy három versenyző - Damon Hill, Fernando Alonso és Jenson Button - is Magyarországon szerezte meg első nagydíjgyőzelmét.
Maga a pálya ellentmondásos megítélésnek örvend. A pilóták kedvelik, a nemzetközi szaksajtó és a rajongók viszont lassúnak és porosnak tartják, ahol lehetetlen előzni. Sokan tengerpart nélküli Monacónak nevezik, és 2007-ig bezárólag valóban a naptár második legalacsonyabb tempójú pályája volt 200 km/óra körüli átlagsebességgel. Az idén ez már nem igaz, mivel Szingapúr utcái lassabbnak ígérkezek.
A Hungaroringet az elmúlt 22 évben mindössze egyszer építették át jelentősen: 2003-ban, amikor az előzések elősegítése érdekében meghosszabbították a célegyenest, gyors jobbosból hajtűvé alakították az első kanyart, és átszabták a 12-es számú fordulót is. Az új vonalvezetés 4381 km hosszú, és a mezőny szeret rajta vezetni.
"A Magyar Nagydíj élvezetes verseny, mivel Budapest gyönyörű város, a Hungaroring pedig überkirály pálya" - jelentette ki Alex Wurz, aki az idén bánatára csupán a Honda tartalék pilótájaként lehet jelen Magyarországon. - "Nincsenek igazán hosszú egyenesek, és sok ív fonódik egymásba, ezért ha az egyikben hibázol, még három kanyarral később is fizeted az árát."
A pálya a pilóták vezetői képességei mellett erőnlétüket is próbára teszi, főleg a hőség miatt. Augusztus elején általában kánikula uralkodik hazánkban - az idén 30-32 fokot jósolnak -, a versenyzőknek viszont a maximumot kell nyújtaniuk. "Egy itteni kör nagy kihívást jelent, mivel soha sincs holtidő, és nem tudjuk pihentetni a kezünket, folyamatosan tekernünk kell valamerre a kormánykereket" - mondja Jenson Button.
A közhiedelemmel ellentétben azonban a kanyarok többsége nem kifejezetten lassú: a 8-as és a 11-es közötti szakasz igen tempós, és a Nigel Mansellről elnevezett 4-es is élvezetes. "A bejárata beláthatatlan, a kijárata szűk, úgyhogy könnyű itt hibázni" - magyarázza Wurz. - "Ha jó ritmusban veszed be, sok időt nyerhetsz itt. A gyors kanyarokban ez általában nem könnyű, de itt igen, mert ez a kanyar megbünteti azokat a pilótákat, akik nincsenek összhangban az autójukkal."
További kihívás, hogy az aszfalt poros, és a versenyhétvégén is csak az ideális íven tisztul meg. Heikki Kovalainen úgy véli, a Hungaroring azoknak a versenyzőknek adja meg magát, akik elég türelmesek. "Ezen a pályán nem lehet kierőszakolni a jó köridőt az autóból, inkább fokozatosan kell javítani a beállításokon, hogy a verseny napján könnyű dolgod legyen" - vallja a finn. - "Ha küzdesz az autóval, a hőség és a rengeteg kanyar minden erődet ki fogja venni. Ráadásul - akárcsak Kanadában - itt is nagy veszteséggel jár, ha letérsz a versenyvonalról."
A por - amellett, hogy precizitást követel - nagyon megnehezíti az előzéseket. Kifékezésre csak az 1-es kanyar kínál valódi lehetőséget, de a célegyenesre elnyújtott ív vezet, ahol a támadó autó a csökkenő leszorító erő miatt lendületet veszít. Igazságtalan azonban emiatt kritizálni a Hungaroringet, hiszen Hockenheim kivételével a többi pályán sem láthatunk sok előzést - legalábbis a jelenlegi szabályok mellett. Jövőre az új aerodinamikának hála talán nálunk is változik a helyzet.
Fókuszban a gumik szemcsésedése
Mivel az egyetlen valamire való egyenes sem sokkal hosszabb 700 méternél, a mérnököknek nem kell gondolkodniuk az aerodinamikai beállításokon: a légellenállással mit sem törődve maximális leszorító erőre lövik be a szárnyakat. A legtöbb fejfájást a Hungaroringen valójában a gumik okozzák műszaki szempontból.
"Budapesten a legfőbb kihívás az abroncsokkal kapcsolatos" - szögezte le a Toyota technikai igazgatója, Pascal Vasselon, aki korábban évekig dolgozott a Michelinnél. - "Az oldalirányú terhelés magas, a tapadás viszont csekély. Gondoskodnunk kell róla, hogy kellően felmelegítsük a gumikat, de anélkül, hogy túl hamar elkoptatnánk őket, ez azonban nem könnyű."
Erre a tavalyi év a legjobb példa. 2007-ben jó néhány csapatnak gondjai támadtak a Bridgestone szuperlágy keverékével, és Vasselon most is ugyanerre számít. "Könnyen előfordulhat, hogy a lágyabb abroncsok jól tapadnak, de fél kör után elfogynak, míg a keményebbek tapadása sohasem lesz ideális" - vélekedett. - "A két leglágyabb keveréket fogjuk használni az elégséges tapadás érdekében, de már most tudjuk, hogy a szuperlágy esetében szemcsésedéssel fogunk küzdeni. Arról fog szólni a hétvége, hogy miként tudjuk kivédeni a szemcsésedést."
A motorokra ugyancsak nehéz hétvége vár, pedig a versenyzők sehol sem nyomják tövig a gázpedált tíz másodpercnél hosszabb ideig. "A padlógázos szakaszok 58 százalékos aránya a skála alsó felén helyezkedik el" - mondta a BMW sportigazgatója, Mario Theissen. - "A hőmérséklet azonban kritikus hatással lehet a hajtásláncra. Rendszerint hőség uralkodik Budapesten, ráadásul a pályát körülölelő medencében megreked a hő. Az alacsony átlagsebesség pedig gondoskodik róla, hogy a hűtőrendszereket maximálisan kihasználjuk."
A Magyar Nagydíj érdekessége a versenytaktikák viszonylagos változatossága. "A stratégiák igen sokszínűek lehetnek, az elmúlt futamokon egy, kettő és három kiállást is láthattunk" - emlékeztetett a Williams mérnöki gárdáját irányító Sam Michael. A Mercedes sportigazgatója, Norbert Haug rámutatott: a Hungaroring kedvez az agresszív taktikáknak, hiszen fontos a jó rajtpozíció, és nagy az üzemanyag-súlyhátrány. "Az autó és a benzin tömege ezen a pályán nagyobb súllyal esik latba, mint az előző futamokon" - fogalmazott Haug.
Pálya történet
Bernie Ecclestone a FOA (anno még FOCA) elnöke a nyolcvanas évek közepén határozottan érezte, hogy a Formula 1™ Világbajnokságnak terjeszkednie kell, mégpedig lehetőleg az akkor még meglévő "vasfüggöny" mögé.
Kína, Szovjetunió, majd Jugoszlávia szerepeltek a tervekben, de végül is, Rohonyi Tamás, magyar származású barátja tanácsára Magyarország felé fordult a figyelme.
Villámgyors érdeklődés, majd villámlátogatás után Budapestre, majd a fővároshoz közeli Mogyoródra esett a választása. A versenypálya rekordidő, nyolc hónap alatt készülte el. 1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, október 1-jén kezdődtek meg a munkálatok, majd 1986. március 24-én a Drapál Emlékverseny kapcsán avatták fel a Hungaroring versenypályát. Az első Formula 1™-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán.
A pályát a Formula 1™ Gazdasági Társaság építette, és ennek évente változó vezetője gyakorolta az első öt évben a vezetői jogokat. Az első öt éves ciklus vége egybeesett a magyarországi rendszerváltozással, melynek következtében, az anyagi nehézségeket áthidalandó, a versenypálya öt évre Bernie Ecclestone-nak került bérbeadásra, aki ennek fejében vállalta további öt verseny megrendezését.
Ezen gyakorlat egyik fél számára sem vált be. Így 1994-ben megkezdődtek a tárgyalások Bernie Ecclestone és a Hungaroring Sport Zrt. elnöke, Dr. Berényi János között. A tárgyalások eredményeképp a versenypálya tulajdonosi viszonyai 1995-re rendeződtek, és azóta a Hungaroring Sport Zrt. gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. A magyar állam felismerve a verseny máshoz nem fogható reklámértékét és jelentőségét, valamint az ország-image építő hatását a rendezőket teljes támogatásáról biztosította. Ma Palik László elnökletével 2011-ig biztosított a Formula 1™ Magyar Nagydíj.