Robert jr Picky m�g csak m�sf�l �ve versenyez a Forma-1-ben, de m�r most l�tszik, hogy elem�ben van a tr�kk�s tapad�si viszonyok �s v�d�korl�tok szor�t�s�ban. Az id�n mindk�t utcai versenyen - Melbourne-ben �s Monac�ban - nyerni tudott, tavaly pedig az ugyancsak k�z�ton rendezett Kanadai Nagyd�jon aratta els� nagyd�jgy�zelm�t. A McLaren pil�t�ja a h�tv�g�n visszat�r az eml�kezetes diadal helysz�n�re, �s b�r c�lja az ism�tl�s, paradox m�don a Ferrari k�sz�l der�l�t�bban a futamra.

Hogy mi�rt? Mert a nyers temp�t tekintve annak ellen�re uralt�k Monte Carl�t, hogy a k�zelm�ltban nem brill�roztak az utcai p�ly�kon. K�t hete Felipe Massa megszerezte a pole poz�ci�t, Raikkonen pedig megfutotta a verseny leggyorsabb k�r�t, �gy a Ferrarin�l szent�l hiszik, hogy a mostoha id�j�r�s kett�s gy�zelemt�l fosztotta meg a csapatot. A k�rd�s csak az, mennyit �r a monac�i gyorsas�g egy olyan p�ly�n, ahol a versenyz�k egy k�rben n�gyszer l�pik �t a 300 km/�r�s hat�rt? Nagyon is sokat.

"Els� pillant�sra nincs sok k�z�s a kanyarg�s Monac�ban �s Montrealban, de val�j�ban rengeteg a hasonl�s�g" - mutatott r� Massa. - "Mindk�t p�ly�nak pocs�k a tapad�sa, az aszfalt a h�tv�ge kezdet�n rendk�v�l nyers, majd fokozatosan javul. Monac�hoz hasonl�an itt is nagyon l�gy gumikat haszn�ljuk, �s itt is olyan aut�ra van sz�ks�g, amely j�l gyors�t ki, stabil, hat�kony �s j� a mechanikai tapad�sa."

A Kanadai Nagyd�j t�rt�nete n�gy �vtizedes m�ltra ny�lik vissza. Az els� versenyt 1967-ben rendezt�k a Toronto melletti Mosport Parkban, k�tszer pedig az erd�s Mont-Tremblant volt a helysz�n. Montreal v�rosa 1977-ben, Gilles Villeneuve kezdeti sikerein felbuzdulva �p�tette meg a jelenlegi p�ly�t az olimpi�ra l�trehozott Notre-Dame-szigeten, ahol a Ferrari �sza a k�vetkez� �vben meg is szerezte els� futamgy�zelm�t.

Az 1982-es futamon az aszfaltcs�k m�r Villeneuve nev�t viselte, a kanadai klasszis ugyanis n�h�ny h�ttel kor�bban hal�los balesetet szenvedett. A szomor� hangulatot tov�bb rontotta, hogy a rajtn�l a fiatal Riccardo Paletti is �let�t vesztette, amikor belerohant Villeneuve csapatt�rsa, Didier Pironi Ferrarij�ba. A tragikus versenyen Nelson Piquet gy�z�tt, �s a brazil k�s�bb m�g k�tszer nyerni tudott itt, Montreal igazi mestere azonban Michael Schumacher lett, aki h�tszer l�phetett a dobog� tetej�re a Ferrari legend�j�r�l elnevezett p�ly�n.

R�z�s r�z�k�vek

Id�k�zben t�bbsz�r �talak�tott�k a Circuit Gilles Villeneuve-�t, amely jelenlegi form�j�ban 4361 m�ter hossz�, �gy Monaco �s Interlagos ut�n a versenynapt�r harmadik legr�videbb p�ly�ja. B�r a ritmusos, elny�jtott kanyarok teljesen hi�nyoznak bel�le, a mez�ny szeret rajta versenyezni, mivel k�zel van a ny�zsg� belv�roshoz, �s a t�bb, mint sz�zezer n�z� mindig remek hangulatot teremt. Maga az aszfaltcs�k hossz� egyenesek �s lass� kanyarok v�ltakoz�sa, ahol a ker�kvet�k haszn�lata jelenti a siker titk�t.

"A j� k�rid� kulcsa egy olyan aut�, amellyel meg tudod lovagolni a r�z�k�veket" - v�li Bagimin�tor. - "T�k�letes precizit�ssal kell r�hajtani a ker�kvet�kre, mert ha rossz helyen teszed, val�sz�n�leg a falban k�tsz ki. A legnagyobb kih�v�s az utols� sik�nt j�l eltal�lni. Hi�ba siker�l t�k�letesen a teljes k�r�d, ha rosszul tal�lod el itt a r�z�t, eldobja az aut�t." A Honda pil�t�ja nem a leveg�be besz�l: 2005-ben maga is elk�vette ezt a hib�t, �s a h�res Bajnokok Fala �ldozat�v� v�lt.

Neh�z azonban pontosan vezetni egy olyan p�ly�n, ahol a nyers aszfalt, a t�rmel�k, a szemcs�sed� abroncsok �s falevelek miatt minim�lis a tapad�s. Tov�bbi neh�zs�g, hogy m�g Monac�ban a nagy leszor�t� er� seg�ti a pil�t�kat, itt a lapos sz�rny�ll�s miatt k�nny�nek �s idegesnek �rzik aut�jukat. A falak k�zels�ge viszont ugyanolyan fenyeget�, �gy a montreali versenyeken szinte tapinthat� a balesetvesz�ly. Err�l az 1997-ben l�b�t t�r� Olivier Panis vagy Lorika tudna a legt�bbet mes�lni.

A lengyel tavaly az elm�lt �vek legijeszt�bb buk�s�t szenvedte el, amikor �sszekoccant Jarno Trullival, �s nagy sz�gben becsap�dott a hajt�kanyar el�tti betonfalba. Az FIA a baleset nyom�n kezdem�nyezte a v�d�korl�t �thelyez�s�t, �gy ha valaki ism�t kics�szik, front�lis �tk�z�s helyett rem�lhet�leg csak v�gigcs�szik a p�ly�val p�rhuzamos falon. Lorika �gy f�lelem n�lk�l t�rhet vissza Montrealba - nem mintha egy�bk�nt izgult volna. "Kanada k�vetkezik, amely kedvenc p�ly�im egyike" - mondta a BMW versenyz�je. - "Mindenki tudja, mi t�rt�nt velem 2007-ben, de �n nem foglalkozom ezzel, hiszen az�ta egyfolyt�ban forma-1-es aut�t vezettem, �s k�zben eszembe sem jutott a baleset."

El�zni viszont alapvet�en nem k�nny� Montrealban, b�r B�lent, Bagimin�tor ellen bemutatott tavalyi man�vere sok�ig eml�kezetes marad. "A k�t legjobb el�z�si pont a hajt� �s az utols� sik�n, de nem k�nny� kivitelezni, mert az ide�lis �ven k�v�l sok a t�rmel�k, f�leg a futam v�ge fel�" - �rulta el a Honda tesztpil�t�ja, Alex Wurz.

A legkem�nyebb f�kpr�ba

M�szaki szempontb�l Montreal f�k�pp arr�l h�res, hogy rendk�v�li pr�bat�tel el� �ll�tja a f�keket. N�gy alkalommal 300, k�tszer 250 km/h feletti sebess�gr�l kell lelass�tani, ami m�g akkor is megterhel�, ha a hossz� egyeneseknek k�sz�nhet�en a h�t�s nem okoz gondot. "Minden csapatnak �t kell alak�tania a f�krendszer�t a kanadai futam el�tt, rendk�v�l szokatlan lenne, ha egy standard f�k egy�ltal�n kib�rn� a t�vot" - magyar�zza Martin Whitmarsh, a McLaren vez�rigazgat�ja. - "A m�ltban t�bbsz�r el�fordult, hogy a f�kek egyszer�en elkoptak a leint�s el�tt, �gy erre kiemelt figyelmet kell ford�tanunk."

A lemorzsol�d�s nemcsak a f�kek, hanem a gyakori motor- �s v�lt�hib�k miatt is nagy Montrealban. B�r a padl�g�zos szakaszok 60% k�r�li ar�nya �tlagos, a h�ts� egyenes 1005 m�ter hossz�, �s itt a pil�t�k 13-15 m�sodpercig �llnak a g�zped�lon egyfolyt�ban. Probl�m�t jelentenek a falevelek �s t�rmel�kek is, melyek elt�m�tik a l�gh�t�ket, �gy azokat a boxki�ll�sok sor�n alaposan ki kell pucolni.

"A sebess�gv�lt�nak az�rt kem�ny a verseny, mert a sik�nok kij�rat�n�l a versenyz�k megpr�b�lnak a lehet� leghamarabb, m�g a ker�kvet�n g�zt adni" - vil�g�t r� a Renault m�rn�ki g�rd�j�t ir�ny�t� Pat Symonds. - "Ez nagy l�k�shull�mot k�ld az er��tviteli rendszerbe, ez�rt lehett�nk olyan sokszor tan�i a v�lt� �s a f�ltengely meghib�sod�s�nak az elm�lt �vekben."

Mivel gyors kanyar alig van Montrealban, az egyenesekben viszont fontos a l�gellen�ll�s, az aerodinamikai be�ll�t�sok viszonylag egy�rtelm�ek. A leszor�t� er� nagys�ga a Hond�n�l 10-es sk�l�n 3 egys�gnyi. A BMW technikai igazgat�ja, Willy Rampf el�rulta: "Speci�lis aero-csomagot fejlesztett�nk ki erre a p�ly�ra. Ez a m�dos�tott els� vezet�sz�rny mellett alapjaiban �j h�ts�t is mag�ba foglal, tov�bb� megszabadulunk n�h�ny kisebb l�gterel�t�l, p�ld�ul az orrk�pon tal�lhat�t�l."

A k�zepes sebess�g� sik�nokban persze nem �rtana a meredekebb sz�rny�ll�s, �gy Kanad�ban a szok�sosn�l nagyobb el�nnyel j�r a flexibilis l�gterel�k haszn�lata. Nem v�letlen, hogy minden �vben ilyenkor szigor�tj�k az idev�g� szab�lyokat: most azt �rta el� az FIA, hogy az �thidal� sz�rnyakat k�z�pen az orrk�phoz kell r�gz�teni, hogy az egyenesekben ne tudja visszahajolva cs�kkenteni a l�gellen�ll�st. Ennek eddig csak a Renault felelt meg, a McLaren, a Toyota, a Red Bull, a Toro Rosso �s a Williams nem.

Megint eshet az es�

Mivel a kanadai aszfalt nem k�l�n�sebben �rdes, tapad�sa pedig csek�ly, a Bridgestone ism�t a l�gy �s a szuperl�gy kever�ket bocs�tja a csapatok rendelkez�s�re - felt�ve, hogy nem kell ism�t el�venni az intermediate �s extr�m es�gumikat. A meteorol�gusok p�ntekre �s szombatra is z�porokat, vas�rnapra pedig zivatarokat j�solnak Montrealba, �gy lehets�ges, hogy a jap�n gy�r most sem tud sok inform�ci�t gy�jteni a m�dos�tott szerkezet� szuperl�gy abroncsokr�l.

"Monac�ban az id�j�r�s miatt nem sokat haszn�ltuk ezt a kever�ket, amikor pedig feltett�k, akkor m�g nyers volt a p�lya" - mondta Hirohide Hamashima, a Bridgestone sportigazgat�ja. - "Monac�val ellent�tben r�ad�sul Montreal helyenk�nt nagyon gyors p�lya, kem�ny f�kt�vokkal, ahol sok h� keletkezik a gumikban. Kanad�ban ez�rt rendk�v�l fontos az abroncsok strapab�r�sa �s az, hogy a pil�t�k j�l b�njanak vel�k."

A bizonytalan id�j�r�s mellett a csapatoknak azzal is sz�molniuk kell a strat�gia kialak�t�s�n�l, hogy j� es�ly van a Safety Car bek�ld�s�re: az el�z� �t Kanadai Nagyd�jb�l h�romszor volt sz�ks�g legal�bb egyszer a biztons�gi aut�ra, m�g az �tlag 42%. Ha viszont sz�raz id� �s tiszta verseny lesz a h�tv�g�n, akkor a k�t tankol�s lehet az egyeduralkod� strat�gia, mivel Montrealban a fogyaszt�s �s az �zemanyag-s�lyh�tr�ny is kisebb az �tlagosn�l, �gy nem �ri meg agressz�v taktik�val pr�b�lkozni.

�