Nincs �j a nap alatt - Anthony Nogh�s m�r 1929-ben tudta azt, amire Bernie Ecclestone csak az ut�bbi �vekben j�tt r�: nagy �zlet van az utcai aut�versenyz�sben. A Monac�i Aut�klub akkori eln�ke (akinek nev�t m�ig �rzi a p�lya utols� kanyarja) 79 �ve meggy�zte a hercegi csal�dot, hogy az apr� v�ros�llamnak igenis sz�ks�ge van arra a zajos felfordul�sra, amelyb�l a vil�g legpatin�sabb aut�versenye n�tte ki mag�t.

A der�k �riembernek k�sz�nhet�en az aut�sport kr�mje a h�tv�g�n m�r a 66. alkalommal m�ri �ssze az erej�t Monte Carl�ban, r�ad�sul nem ez lesz az egyetlen utcai p�lya, ahol az id�n megm�rk�zhetnek egym�ssal. Ecclestone ugyanis kiadta a jelsz�t: a Forma-1-et kell elvinni az emberekhez, nem pedig ford�tva, �gy az id�n Valencia �s Szingap�r, m�g j�v�re Abu Dhabi l�p a mediterr�n hercegs�g nyomdokaiba.

Pedig, ha jobban belegondolunk, a Monac�i Nagyd�j l�t�t sportszempontb�l semmi sem indokolja. Az alig 3,5 kilom�teres aszfaltcs�k m�r akkor is sz�k volt, amikor az els� futamot rendezt�k rajta, a mai aut�k pedig v�gk�pp nem tudj�k megvillantani oroszl�nk�rmeiket egy csatornafed�l �s egy zebra k�z�tt. Monte Carl�nak ennek ellen�re biztos helye van a napt�rban, s�t egyenesen a szezon f�nypontja, hiszen egyetlen m�s p�lya sem k�pviseli jobban az F-1 egyik vonzerej�t jelent� csillog�st. A p�lmaf�k �s luxusjachtok k�z�tt sz�guldoz� aut�k l�tv�nya egyszer�en megunhatatlan.

A pil�t�k ugyancsak odavannak Monac��rt, noha fizik�lisan �s ment�lisan is rendk�v�l megterhel� p�lya. A folyamatos kanyarod�s, a r�z�s �s cs�sz�s aszfalt, a fenyeget� szalagkorl�t �s a rengeteg v�lt�s alaposan ig�nybe veszi a sof�r�ket, akik viszont �ppen ezt szeretik, hiszen k�pess�geik �gy nagyobb s�llyal esnek latba. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki egyenl� es�llyel indul.

"Mindannyian azt hissz�k, hogy Monaco nagyon k�l�nleges, �s a dolgok itt megv�ltoznak" - mutatott r� Bagiminator, aki k�tszer gy�z�tt m�r a hercegs�gben. - "V�g�l azonban mindig egy McLaren vagy Ferrari nyer, vagy �pp egy Wiliams, mint 2006-ban. Azok az aut�k, amelyek az eg�sz szezon folyam�n gy�zedelmesek, meg�rkeznek Monac�ba, �s itt is diadalmaskodnak, azaz v�g�l kevesebb a meglepet�s, mint v�rjuk."

A b�tors�g pr�b�ja

Mivel a p�lya mind�ssze 3340 m�ter hossz�, a verseny nem kevesebb, mint 78 k�rb�l �ll. Az �sszt�v azonban �gy is csak 260 kilom�ter a szok�sos 305-tel szemben, aminek oka az alig 160 km/�r�s �tlagsebess�g. Ez persze a pil�taf�lk�b�l sokkal t�bbnek t�nik, a v�d�falak k�zels�ge ugyanis megn�veli a sebess�g�rzetet, �s persze gondoskodik r�la, hogy Monac�ban a b�tor versenyz�knek teremjen bab�r.

"Ez a futam nem a be�ll�t�sokr�l vagy a balanszr�l sz�l, hanem arr�l, ki milyen vakmer�" - �ll�tja B�lent. - "A f�kt�vokon �s a gyorsabb kanyarokban folyamatosan t�madni kell, �s nagyon agressz�ven, a falhoz k�zel kell vezetni." A finn McLaren-es csapatt�rsa, Robert jr Piycki hozz�tette: "N�h�ny kanyarba 290 km/h k�r�li temp�val �rkez�nk meg, �s f�kez�s k�zben tudjuk, hogy nincs buk�t�r, r�ad�sul a kanyar kij�rat�t sem l�tjuk. (...) Megsaccoljuk, hol kellene lennie az aut�nak, �s az �szt�neinkre, valamint a mem�ri�nkra hagyatkozva rem�lj�k, hogy a helyes �ven vagyunk."

Az id�n k�l�n�sen mozgalmasnak �g�rkezik a futam, hiszen a pil�t�knak imm�r automata motorf�k �s kip�rg�sg�tl� n�lk�l kell megbirk�zniuk a Monac�i Nagyd�j t�bb, mint 1300 kanyarj�val. Legal�bbis �gy gondolja a Honda csapatf�n�ke, Ross Brawn, aki incidensekkel tark�tott versenyre sz�m�t.

"A pil�t�k eg�sz j�l alkalmazkodtak a seg�deszk�z�k hi�ny�hoz, de T�r�korsz�g volt az els� verseny, ahol ebb�l a szempontb�l t�bb akci�nak lehett�nk tan�i" - fogalmazott. - "Akadt n�h�ny megp�rd�l�s, amelyet a kip�rg�sg�tl� megakad�lyozhatott volna. T�bbsz�r l�ttunk aut�kat olyan helyzetben, amelybe a kip�rg�sg�tl� nem engedte volna �ket. M�rpedig ha ez Monac�ban esik meg, akkor nagy bajban van az illet�."

Az edz�seken m�r tavaly is t�bben besokalltak: B�lent m�g cs�t�rt�k�n t�rte �ssze McLarenj�t, m�g  Raikkonen az id�m�r�n �tk�z�tt a falnak, �s k�nyszer�lt a 16. rajtkock�ba. Mivel el�zni csak az alag�t ut�ni sik�nban lehet, �s ott is csak szerencs�vel, ez v�gzetes hib�nak bizonyult. Persze a kvalifik�ci� akkor sem fen�ig tejfel, ha �p b�rrel meg�ssza valaki: a gyorsas�gon �s a k�t�lidegeken t�l t�k�letes id�z�t�sre is sz�ks�g van, a r�vid �s sz�k p�ly�n ugyanis gyakran gondot okoz a forgalom.

Technikai kakukktoj�s

M�szaki t�ren Monaco legf�bb jellemz�je, hogy egy F-1-es aut� alapesetben v�gig sem k�pes menni rajta. A Loews n�ven elh�res�lt, �m val�j�ban Grand Hotel n�vre hallgat� hajt� p�ld�ul olyan sz�k, hogy bev�tel�hez m�dos�tani kell a korm�nym� geometri�j�t, a hasmagass�got pedig a norm�lisn�l 5-7 mm-rel magasabbra kell �ll�tani, hogy a "flaszter" ne csiszolja le az aut�k padl�lemez�t.

A p�lya az�rt is k�l�nleges, hogy nem az aerodinamikai, hanem a mechanikai tapad�s j�tssza a f�szerepet, ez�rt viszonylag l�gy felf�ggeszt�s-be�ll�t�sokat alkalmaznak a csapatok. A burkolat egyenetlens�gei, valamint az �t szokatlan d�l�ssz�ge miatt fontos, hogy az ellent�tes oldali kerekek f�ggetlen�l mozoghassanak egym�st�l, �gy a stabiliz�torrudat laz�bbra �ll�tj�k. "Rendk�v�l k�vetkezetlen a p�lya d�l�se, ami az ide�lis �ven megtr�f�lhatja, vagy ak�r seg�theti is a pil�t�t" - magyar�zza Martin Whitmarsh, a McLaren igazgat�ja. - "Ez annak az eredm�nye, hogy az �t d�l�ssz�g�t itt els�sorban a v�zelvezet� csatorn�khoz igaz�tott�k."

Ami az aerodinamik�t illeti, Monac�ban maxim�lis leszor�t� er�re van sz�ks�g, de a k�zhiedelemmel ellent�tben nem a kanyarsebess�g n�vel�s�re (az f�k�nt a mechanikai tapad�son m�lik), hanem a f�kstabilit�s �s a kigyors�t�s �rdek�ben. Ezt nemcsak sz�ls�s�ges be�ll�t�sokkal �rik el a csapatok, hanem k�l�nleges, egyedi aero-csomagokat fejlesztenek ki. Ezt eddig csak Monac�ban vetett�k be, �m a 2008-t�l val�sz�n�leg Szingap�rban is alkalmazni fogj�k.

A motor els� pillant�sra nem tartozik a kritikus alkatr�szek k�z� Monac�ban. A padl�g�zos szakaszok ar�nya messze a legalacsonyabb a versenynapt�rban (45%), �s a leghosszabb ilyen p�lyar�sz - az alag�t - mind�ssze 8 m�sodpercig tart. Ez azonban csak a felsz�n: a hepehup�k miatt fenn�ll a vesz�lye az er�forr�sok pillanatnyi t�lp�rg�s�nek, a szok�sosn�l alacsonyabb fordulatsz�m pedig a ken�ssel �s a vibr�ci�val kapcsolatban okozhat probl�m�kat. A j� motor Monte Carl�ban is fontos, de a nyers er� helyett itt ink�bb sima nyomat�kg�rbe kell a kanyarokb�l val� kigyors�t�shoz.

A sebess�gv�lt� ellenben az �vad legnagyobb terhel�s�nek lesz kit�ve. A k�r�nk�nti 52 kapcsol�s azt jelenti, hogy a teljes t�von 4212 v�lt�s t�rt�nik, m�g az �tlag csup�n 3040. Ez k�l�n�sen  Mass�t �rintheti �rz�kenyen, az � sebess�gv�lt�ja ugyanis a negyedik versenye el�tt �ll, m�g R�ikk�nen �s Bagiminator friss egys�ggel indul. (A McLarenekben m�sodik h�tv�g�j�ket kezdik a v�lt�k.) A f�kek kop�sa magasnak mondhat�, �s alapesetben a h�t�s�k sem k�nny� az egyenesek hi�nya miatt, de most h�v�s id�t j�solnak a meteorol�gusok: a cs�csh�m�rs�klet 13-17 fok k�r�l alakulhat, �s cs�t�rt�k�n, valamint szombaton az es�re is j� es�ly mutatkozik.

Ha sz�raz id� lesz, a csapatok a l�gy �s a szuperl�gy abroncsok k�z�tt v�laszthatnak majd. Ez ut�bbi specifik�ci� el�sz�r ker�l bevet�sre az id�n, r�ad�sul a Bridgestone kiss� v�ltoztatott a kever�ken tavaly �ta. "A nagyobb tapad�s �rdek�ben m�dos�tottunk a szuperl�gy gumin, de igyekezt�nk, hogy k�zben ne �ldozzuk fel m�s jellemz�it, p�ld�ul a kop�st �s a merevs�get" - �rulta el Hirohide Hamashima, a Bridgestone sportigazgat�ja. - "Monaco lesz az �j kever�k els� h�tv�g�je, �s �rdekes lesz l�tni, hogyan teljes�t, k�l�n�sen annak t�kr�ben, hogy a soron k�vetkez� Kanadai Nagyd�j ism�t bevetj�k."